Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Az Európai Űrügynökség hullámterjedési és kommunikációs kísérletében több ország egyetemei és ipari partnereik is részt vesznek.
„Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az időjárás időnként befolyásolja a televízió vagy a mobiltelefon használatát. A szél, az eső vagy a hó miatt nem mindig jók a jel vételi körülményei” – ecsetelte Csurgai-Horváth László, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docense, az Alphasat projekt vezetője. „Ezen a területen a közelmúltban zárult le egy kutatássorozatunk, egy másik pedig most kezdődött, mindkettő az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozásával.”
E mérések a műholdas adatátvitel gyorsításának lehetőségeit célozzák meg. A hagyományos műholdas televíziózás vevőkészülékei 10 gigahertz körüli frekvencián működnek és az új generációs kommunikációs műholdak sem használják még a Ka-sáv (a 26-40 GHz közötti tartomány) feletti csatornákat. Mivel a jelenlegi (földi) frekvenciatartományok jószerével elfogytak és a műholdasok is telítődnek, az adatátvitel gyorsaságát a sávszélesség növelésével, azaz magasabb, az ún. Q-sávú, 40 gigahertz körüli frekvenciatartományok használatával lehet javítani. „Ezt a frekvenciasávot még nem alkalmazzák a kereskedelmi hírközlésben, de az ESA tervei szerint 2020 körül már az átlagemberek által használt rendszerekben is bevezethetik ezt a technológiát” – hangsúlyozta a kutató.
„Van azonban egy technikai probléma: minél nagyobb a frekvencia, az időjárás annál jobban befolyásolja a vételi körülményeket. Előfordulhat például, hogy egy heves zápor miatt romlik vagy megszakad az összeköttetés. Meddig fog tartani a kiesés, mit lehet tenni ilyenkor? Az általunk végzett mérésekkel megérthetjük ezt a folyamatot, és segíthetjük jövőbeli eszközök tervezését is.”
Az Európai Űrügynökség és az Inmarsat telekommunikációs cég 2013 nyarán bocsájtotta fel az Alphasat elnevezésű műholdat, amely a legnagyobb európai telekommunikációs szatellit: hat és fél tonnás és jórészt műholdas adatátvitelt – telefon- és internet-szolgáltatást – biztosít.
A geoszinkron pályán álló, teherautó méretű műhold a Földtől 36 ezer kilométerre tartózkodik, élettartamát 15 évre tervezték.
Az ipari és tudományos együttműködés eredményeképpen az ESA öt tudományos kísérletet végezhet el az Alphasat segítségével, ezek egyike a hullámterjedési és kommunikációs kísérlet, amelyben a BME kutatói is részt vesznek.
A Műegyetem is a földi vevőállomás kialakítását pályázta meg az ESA-nál. Ez antennákból, beltéri vezérlőközpontból és ennek számítógépes hátteréből áll. A kutatók a méréseikhez folyamatosan rögzítik a Földre 20 és 40 GHz körüli frekvencián jutó rádióhullámok jellemző adatait. A hullámterjedési kísérletben az időjárási adatokkal szinkronban rögzülnek a műholdról sugárzott, állandó teljesítményű jel vételi paraméterei, hogy például az eső, a hó és a szél hatása megfigyelhetővé váljon. „Minél több a mérési adat, annál megbízhatóbb a statisztika” – emelte ki Csurgai-Horváth László.
A pályázat elsősorban műszerek, berendezések vásárlásának költségeit finanszírozza, hiszen mindkét kísérlet jelentős anyagi ráfordítást igényel. A kutatók jó kapcsolatban állnak egyes hazai ipari partnerekkel is: az antennákat szállító Grante cég munkatársai között tanszékük több egykori hallgatója is megtalálható. A mikrohullámú berendezések specialistájához, a Totaltel Távközléstechnikai Kft.-hez szintén régi kapcsolat fűzi a kutatókat.
„Az ESA tagság eredményeként napi rendszerességgel értesülünk a pályázati felhívásokról. Arra törekedünk, hogy ha az egyiket befejeztük, máris legyen egy újabb, amelyben tovább dolgozhatunk” – összegezte Csurgai-Horváth László.
A teljes cikket itt találod.
Olvass tovább!
Járműipari karriert építeni itthon? Miért ne?
Ezért kell Sátoraljaújhelyre gépészmérnökképzés
