Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Utoljára a 2008-as nagy gazdasági válság kitörése előtt volt olyan sok betöltetlen álláshely Magyarországon a versenyszférában, mint amennyi most. Hatalmas verseny alakult ki a képzett munkaerőért, a cégek egymással versengenek a munkavállalókért. A Pénzcentrum megnézte, milyen mértékű a munkaerőhiány az országban, és mely területeken keresik a legtöbb képzett munkaerőt.
Az elmúlt években történt munkaerő-piaci változások, valamint a növekvő számú külföldre kivándorló magyar munkaerő miatt egyre markánsabb munkaerő-hiány alakult ki bizonyos ágazatokban, régiókban. Emiatt hatalmas a verseny a jól képzett munkaerőért: már nem a cégek szemezgetnek a jelöltek között, hanem a keresett végzettségű munkavállalók válogatnak az ajánlatok között. Egy jelenleg is munkában álló szoftverfejlesztő például heti átlagban négy új állásajánlatot kap, és szakértők szerint ez a trend a jövőben csak erősödni fog.
Ezek a létszámhiány főbb okai:
A munkaerőhiány nem egyes ágazatokat, hanem a teljes gazdaságot érinti. Vannak ugyan tipikus hiányszakmák (így a mérnökök, informatikusok, orvosok), de a jelenség már a kékgalléros ágazatokban is megjelent (pl. hegesztők, targoncások)
- mondta el a Pénzcentrumnak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Habár ágazatonként eléggé árnyalt a kép, de általánosságban elmondható, hogy mivel Budapesten található az ország gazdasági és ipari központja, így amellett, hogy itt foglalkoztatják a legtöbb embert, jellemzően itt van a legtöbb betöltetlen állás is. Ezen kívül a leginkább sújtott régiókhoz tartozik még a fejlettebb régiók közül Nyugat-Magyarország - ezen belül főként Győr és környéke, valamint az osztrák határ menti területek.
Az elmúlt hetekben nagy visszhangot kapott az egészségügyi területen tapasztalható munkaerőhiány. 14 országos, valamint 9 budapesti hiányszakma mellett tíz olyan egészségügyi intézmény is van, amelyben mindegyik szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül. Nógrád megyében pedig valamennyi szakorvosból hiány van. A létszámhiány miatt hatalmas terhelés van az egészségügyi dolgozókon, előfordulhat akár 36 órás "munkanap" is. Mindezért cserébe a magyar orvosok bruttó 250 - 500 ezret, az ápolók bruttó 200 ezer forint körül kapnak havonta.
Főleg a nyári szezonban erős hiány van a megfelelően képzett és tapasztalt munkavállalókból a vendéglátás és turizmus területén is. Egyrészt itthon a vendéglátásban a magyar átlagfizetésnek körülbelül csak a 60 százalékát lehet megkeresni, másrészt a válság idején sok embert kirúgtak, így akkor 15-20 százalékkal több feladat hárult kevesebb emberre, ami azóta sem változott. Egy vendéglős havonta bruttó 148 ezret, egy pincér 139 ezret, egy konyhai kisegítő pedig 117 ezret keres az NFSZ adatai szerint. Így nem meglepő, hogy aki teheti, inkább elmegy Nyugat-Európába elvégezni ugyanezeket a munkákat, az itthoni fizetés többszöröséért.
Az álláskereső oldalakon a hirdetési kategóriák listáját továbbra is a szakmunka vezeti, leginkább a bolti eladói, pénztárosi, raktárosi és sofőri állások keresettek.
A vasúttársaság hasonló utánpótlás problémákkal küzd, mint számos más munkáltató az országban. A szakmunkásképzés korábbi átalakítása (a vasutas szakközépiskolák egy részének megszüntetése) miatt jelenleg körülbelül 300 vasúti szakember hiányzik az egyébként csaknem 38 ezer fős dolgozói létszámból.
A Magyar Honvédségnél mintegy 5000 fős a létszámhiány, amely régóta halmozódik. Többek között a szerződéses legénységi állománynál (közkatonától szakaszvezetőig), az altiszti és a fiatal tiszti kategóriában, illetve egyes, nagyon kvalifikált szakmákban (mérnökök, informatikusok, civilben jól fizető szakmák (pl. nehéz gépjárművezetők, stb.) a legsúlyosabb a helyzet.
Óriási a kereslet a képzett mérnökök, és informatikai szakemberek iránt is, akik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái alapján Magyarországon a legjobban keresők között vannak, ugyanis havonta akár több százezres fizetést is hazavihetnek. Egy jelenleg munkában álló szoftverfejlesztő heti átlagban négy új állásajánlatot kap, míg tízből négy cég szerint a gépészmérnökökből lesz a legnagyobb hiány 2017-ig a magyar gazdaságban. Ráadásul minden harmadik vállalat villamosmérnök-hiányt jósol, akiket a jármű és közlekedésmérnökök követnek - derül ki a legfrissebb munkaerőpiaci kutatásokból.
Jelenleg leginkább szakképzett munkaerőből van hiány a munkaerőpiacon. Egyrészt a külföldi elvándorlás miatt, másrészt pedig azért, mert az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb diák jelentkezett szakközépiskolákba és inkább a gimnáziumok felé tolódott el az oktatás. Az előbbi problémát a versenyképes fizetésekkel és a jobb munkavállalói feltételek biztosításával, az utóbbit pedig a megfelelő utánpótlás biztosításával, a jobb oktatási rendszer kialakításával, valamint a szakképzés megfelelő támogatásával lehetne orvosolni
- hangsúlyozta Ficza János.
Ha tetszett a hírünk, olvasd el ezeket is:
Bővül a hazai IT biztonsági képzés
Milyen a neked való munkahely?
Erre a friss felsőoktatási rangsorra 6 magyar egyetem is felkerült
