Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Bár Közép-Kelet-Európában ez még kevéssé elterjedt motivációs eszköz, egyre több vállalat dönt részvényjuttatási programok bevezetése mellett, Magyarországon pedig feléledt a munkavállalói résztulajdonosi program.
A Deloitte 24 országban 177 nagyvállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint részvényalapú juttatásokkal motiválhatók a munkavállalók, és lojálisabbak is lesznek a céghez.
A részvényjuttatási programoknak jellemzően két típusa terjedt el: a vállalatok vagy a felsővezetőknek és a topmenedzsmentnek, vagy pedig a cég összes dolgozójának, illetve a munkatársak jelentős részének kínálnak fel részvényeket vagy opciós lehetőséget, vagy ingyen, vagy jelentős kedvezményekkel. Az érintettek így tulajdonosok lehetnek a magyar társaságban vagy a nemzetközi anyavállalatban. A várakozási időszak – amelynek lejárta után a munkavállalók szabadon rendelkezhetnek a részvényekkel – külföldön és Magyarországon egyaránt átlagosan 3 év.
A felmérés szerint a részvényjuttatási programban való részvétel inkább a baby boomerek és az X generáció számára fontos. Az Y és Z generáció tagjai már a részvényjuttatási programok számos előnye ellenére is tartanak a hosszabb távú elkötelezettségtől. A vállalatok 79 százalékának probléma hatékonyan kommunikálni a projektről.
Hazánkban nem terjedtek még el tömegesen a részvényjuttatási programok, ahogy a többi közép-kelet-európai országban sem. Amelyik cég mégis alkalmaz ilyen eszközöket, azok a legtöbb esetben inkább a felsővezetők és a topmenedzsment motiválására szolgálnak.
A Deloitte tapasztalatai szerint a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai esetében jellemzően az anyacég dönti el, bevezessen-e részvényjuttatási programot Magyarországon. A legfontosabb szempont nem a kedvezőbb adóhelyzet, hanem a pénzügyi előnyök és az üzleti kultúra fejlődése.
„Az idei év újdonsága a munkavállalói résztulajdonosi program feléledése: a munkavállalók kedvező adózás mellett részesülhetnek jövedelemben, feltéve, hogy a javadalmazási politikában rögzített vállalati teljesítménnyel összefüggő célok teljesülnek – mondta Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója. – A program előnye, hogy összeköthető a társaság által egyébként alkalmazott ösztönző rendszerekkel, érdekeltté teszi a résztvevő munkavállalókat a vállalat, vagy vállalatcsoport teljesítményének javulásában, jövőbeli céljainak elérésében. Nincs értékbeli korlátozás és kétéves kötelező részvételi, tartási időszak, de nincs korlátozás a vezető tisztségviselők számára és pozíciójára nézve sem. Vonzóvá teszi továbbá az is a program bevezetését, hogy kedvező adókövetkezmények mellett nyújtható a juttatás. Nettó vagyoni értékre vetítve az adóteher drasztikusan, akár 93,23 százalékról 17,65 százalékra csökkenthető.”
A magyar jogszabályi környezetben több éve van lehetőség arra, hogy adót ne a részvény megszerzésekor, hanem bizonyos feltételek esetén csak az értékesítéskor kelljen fizetni. Így például, ha a megszerzett részvényt két éven át letétben tartják, akkor a munkavállaló a részvények értékesítésekor az árfolyamnyereségre vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adózással, járulékfizetés nélkül részesülhet jövedelemben. Így a munkáltatónak 28,5 százalékkal kevesebb adót kell fizetnie, miközben a munkavállaló 18,5 százalékkal több nettó jövedelmet vihet haza.
Olvass tovább!
Kiderült, mire nem sajnálja a pénzt az Y generáció
Van az a pénz, amiért túlórázunk
