Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Érdekes eredményre jut a nők és a férfiak kódolási képességeivel, valamint a nemekkel kapcsolatos előítéleteket illetően egy, a napokban publikált és kaliforniai kutatók által készített tanulmány. Utóbbi szerint, bár a női programozók jobb kódokat írnak, mint férfi társaik, mégis kevésbé fogadják el a tőlük származó módosításokat, ha tudják, hogy azokat egy női kóder készítette.
A kutatók felmérésükben a GitHub-ra egy nap alatt bejelentkezett közel 4 millió felhasználó tevékenységét vizsgálták meg egy elemzőszoftver segítségével. Az eredmények szerint míg az idegen (outsider) női fejlesztők által beküldött pull request-eknek 71.6 százaléka került befogadásra a célprojektbe, a férfiak által készített módosításokat csak 69 százalékban találták megfelelő minőségűnek a projektgazdák az elfogadáshoz.
Mindezeket az eredményeket ugyanakkor csak akkor produkálták a vizsgált személyek, ha a nemük nem volt nyilvánvaló az általuk használt profil nevéből vagy képből. Ha ugyanis tudni lehetett a pull request beküldőjéről, hogy nő volt, már csak az esetek 63%-ában fogadták el módosításait. A tanulmány készítői szerint az eltérések arra utalnak, hogy bár a női fejlesztők jobb kódokat készítenek, viszont diszkriminálják őket nemük.A baj az elemzéssel csak az, hogy számos fontos adatot elhallgat és érthetetlen (?) okból két csoportra (insider-outsider) bontja a vizsgált személyek körét. Így például elfelejti megemlíteni azt, hogy az idegen férfiak körében is hasonló módon csökken az elfogadási ráta (méghozzá a nőkét megközelítő 64%-ra), ha nyilvánvalóvá válik a nemük, aminek miértjére semmiféle magyarázattal nem tud szolgálni.
Ennél is érdekesebb, hogy az elemzés "belsős" és "külsős" csoportra bontja a vizsgált felhasználókat, és a jelentős negatív eltérést a nők rovására az utóbbi csoport vonatkozásában emeli csak ki. Ugyanakkor ha a tanulmányban közölt grafikonokat alaposabban szemügyre vesszük kiderül, hogy a "belsős" csoportban meg pont egy ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg: ti. az, hogy a nők elfogadottsági rátája kevésbé csökken az által, hogy ismertté válik nemük, és itt látszólag a férfiak szenvednek jelentős diszkriminációt - amit a tanulmány viszont nem emel ki. Valószínűnek tűnik, hogy ha a kutatók nem bontották volna mesterségesen ketté a felhasználók csoportjait nemükön kívül is, akkor nem lett volna kimutatható statisztikai szempontból jelentős eltérés egyik nem rovására sem - bár mivel szinte minden nyers adatot elhallgatnak, sőt, az általuk kiemelteken kívül gyakran még a százalékos eredményekből is csak egyik félét közlik, ezért lehetetlen egyértelmű következtetéseket levonni a számokból. Az elemzés mindenesetre valójában képtelen számokkal is alátámasztani azt, hogy a női fejlesztőket általános és a férfiakét meghaladó mértékű hátrányos megkülönböztetés érné, vagy hogy tényleg jobb kódokat készítenének, mint férfi társaik. Ehelyett a számok objektív elemzése alapján inkább az lesz a benyomása az embernek, hogy egyik téren sem tapasztalható jelentős eltérés - tehát a női és férfi fejlesztők is ugyanolyan jó kódokat készítenek nagy általánosságban, valamint egyértelmű és jelentős diszkrimináció sem mutatható ki egyikük nem javára vagy kárára sem a valóságban.
Tetszett a hírünk? Olvass tovább!
Amikor az algoritmus festi a képet
Már most azon dolgoznak, hogy ne főzze meg a robot a macskát