Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Hogyan gondolkodnak a robotok? Megfőznék a macskát, ha elfogyna otthon a hús? Na és mit tenne az önműködő autó, ha egy gyerek esne elég egy alagútban? Lehet-e a gépeket emberi viselkedésre tanítani? Nem tűnnek még időszerű kérdéseknek, de valójában minél előbb válaszokat kell találni rájuk.
Alan Turing 1950-ben kifejlesztett egy eljárást, mivel szerette volna kétséget kizáróan eldönteni, hogy egy gép képes-e emberként viselkedni. Így alkotta meg a Turing-tesztet, amiben egy embert és robotot kérdezgetnek, és ha a kérdező 5 percig nem tudja megállapítani, hogy melyik a gép és melyik az ember, akkor a robot bizony intelligenciával bír.
Nos, 64 évet kellett rá várni, de 2014-ben egy program a University of Readingen sikerrel hitette el a kérdezőkkel, hogy ő egy intelligens lény. Ez arra ösztökélheti a világ tudósait, hogy komolyan foglalkozzanak a mesterséges intelligenciával, és mindazzal a rengeteg kérdéssel, amit ez felvethet.
A washingtoni Pew Research Center rengeteg tudóst kérdezett meg arról, mire számíthatunk 10 éven belül a robotokkal kapcsolatban. Még a visszafogott válaszadók is egyetértenek abban, hogy a társadalmunkba 2025-ig teljesen beágyazódnak a robotok. Ezek a gépek már most megkerülhetetlenek egy csomó iparágban, de Japánban már időseket is gondoznak.
Ha ez megvalósul, úgy előbb vagy utóbb foglalkoznunk kell a robotok, mesterséges intelligenciák és emberek közti viszony etikájával. Ez persze most még borzasztóan időszerűtlennek tűnik, de a legnagyobb koponyák, mint például Stephen Hawking egyetértenek abban, hogy a kérdésre még azelőtt érdemes megtalálni a választ, hogy a konkrét problémával szembesülnénk.
A mesterséges intelligenciák elvben már tudnak a mi értékrendünk szerint viselkedni. A University of California két professzora hozta létre a módszert, melynek a fordított megerősítéses tanulás (IRL) nevet adták. Ennek lényege, hogy úgy kódolják a robotokat, hogy képesek legyen betartani bizonyos normákat. Ez azért lehet jó – egyikük példájával-, hogy ha a jövőben kifogyunk otthon a húsból, akkor a háztartási robot ne főzze meg a macskát.
Na és mi lesz a már létező önvezető autókkal? Jason Millar mérnök-filozófus állt elő a dilemmával: mi lesz, ha az önvezető autónk elé egy gyerek esik, miközben egy alagútban haladunk? A gyereket üti el a kocsi, vagy inkább elrántja a kormányt, és nekimegy a falnak?
Még jó, hogy ilyen sokan gondolkodnak a robotika etikáján, így elkerülhető lesz a Szárnyas Fejvadász negatív utópiája, amiben az emberiség a „föld alá” kényszeríti, és teljesen kizsákmányolja a csak néhány évi működésre képes robotokat, akik mégsem annyira lelketlen gépek, mert időnként fellázadnak, jókora galibát okozva.
Tetszett a hír? Olvass tovább!
Négy változás, ami idén átalakítja az életünket
A robotzsarutól még messze vagyunk
2023-ban jöhetnek a beültetett okostelefonok
