Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Érdekes összefüggés, hogy azokban a szakmákban isszák a legtöbb kávét, amelyekben magas kockázata van a kiégésnek. De mennyit szabad lenyelni ebből a közkedvelt izgatószerből?
A legenda szerint birkákon tesztelték először a kávé élénkítő hatását, azaz hajdanán egy pásztor észrevette, hogy ha az állatok egy bizonyos cserje termését legelik, szokatlanul élénkek. Azóta évezredek teltek el, és ma emberek százmilliói követik az egykori birkák példáját, bár jóval szofisztikáltabb módon fogyasztják a cserje termését. A munkahelyi közösségi kávézás jelentősége túlbecsülhetetlen: addig sem kell dolgozni, felfrissít és csevegésre csábít, melynek során fontos információk és dermesztő vállalati rémhírek cserélhetnek gazdát.
Egy friss brit felmérés szerint az újságírók isszák a legtöbb kávét, amit jelen sorok írója is alá tud támasztani: a szemben ülő kolléga ebben a pillanatban is a fekete italát kortyolgatja olyan körülményesen, hogy a leghiggadtabb emberben is felmenne tőle a pumpa. A koffeinfüggők sorában a rendőrök következnek, ami érthető, hiszen ügyeletben vagy meghosszabbított szolgálatban kénytelen élénkíteni magát valamivel az ember. A tanárok foglalják el a harmadik helyet, nyilván szükségük van egy kis bátorításra, mielőtt belépnek a zsibongó osztályterembe. A vízvezetékszerelők és más kétkezi szakmák művelői a negyedikek, pedig az esetükben talán nem lehet magas stresszfaktorról beszélni. A lista folytatása azonban már alátámasztja az előfeltevéseket, mert a kórházi dolgozók, a cégvezetők és a telemarketingesek következnek – ezek mind idegileg megterhelő foglalkozások, ahol élénkít és vigaszt jelent egy csésze forró fekete (az más kérdés, hogy a koffeinlöket csak tovább növeli a feszültséget és emeli a vérnyomást). Az IT support személyzet csak a nyolcadik helyet foglalja el, de ez talán annak tudható be, hogy egy ideje már energiaitalokkal turbózzák magukat, nem kávéval. A kereskedelmi dolgozók és a sofőrök zárják a sort.
A brit felmérésben tízezer munkavállalót kérdeztek meg, és 85 százalékuk mondta azt, hogy legalább három csésze kávét elfogyaszt naponta. Hetven százalékuk pedig biztos abban, hogy kávé nélkül romlana a teljesítménye – őket bátran tekinthetjük koffeinfüggőknek.
A tudomány mai állása szerint kevés kávé rendszeres fogyasztása kedvező egészségügyi hatásokkal jár, nagy mennyiségben viszont káros, mint egyébként bármi, amiből túl sokat viszünk be a szervezetbe. A legfontosabb jótékony hatás természetesen az, hogy élénkít, hiszen pszichoaktív anyag. Így a koffein a nikotin mellett a legelterjedtebb kábítószer, mégsincs betiltva. (Ezzel most nem akarunk senkinek tippeket adni.)
A kávé azért kelt kellemes érzést, mert a koffein hatására többek között dopamin, azaz boldogsághormon szabadul fel az agyban. Az is bizonyított tény, hogy a fekete szerény mértékben felgyorsítja az anyagcserét, vagyis azon kevés természetes anyagok egyike, amelyek tényleg segíthetnek a fogyásban. További kutatások szükségesek, de tudósok feltételezik, hogy a kávé csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Szintán feltevés, hogy védi a májat az alkohol káros hatásaitól. És végül az örök favorit: a kávé állítólag a rák ellen is véd bizonyos mértékben, mivel sok antioxidánst tartalmaz.
Az általános orvosi vélekedés szerint napi három csésze közepesen erős kávé elfogyasztása egészséges emberek számára kockázatmentes, sőt a fenti előnyökkel járhat.
