Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Egyelőre nagy mítosz övezi a programozói, szoftverfejlesztői szakmát. El kell oszlatni azokat a tévhiteket, amelyek szerint csak a zseniknek van helye a szakmában. Egy jó szakembernek legalább annyira rendelkeznie kell írás- és kommunikációs készséggel, mint programozási ismeretekkel.
Több száz programozót, fejlesztőt foglalkoztat Magyarországon az egyik magyar sikercég, az NNG Kft. A navigációs szoftvereket fejlesztő vállalat HR-igazgatója, Magyari Andrea szerint az vitathatatlan, hogy programozónak, fejlesztő informatikusnak lenni nagyon jó dolog, rengeteg ezen a pályán a lehetőség.
A készségek, képességek sorában ő is megemlíti a logikai gondolkodást, az elkötelezettséget. Legalább ilyen fontosnak tartja azonban a folyamatos önfejlesztés is. Erre még a nagy tapasztalattal rendelkező szakembereknek is szükségük van, mivel ezen a pályán a technológiai ismeretek nagyjából egy év alatt elavulnak. Az igazán jó szakembereknek a fejlesztői, programozói munka nem pusztán szakma, hanem szenvedély is, ami sok esetben a szabadidejüket is meghatározza. Rengeteg ugyanis a szakmához kötődő szabadidős program, vagy a maguk által szervezett verseny.
Ami az alapokat illeti, az NNG gyakornoki programjának tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyetemen szerzett tudás ma még jó alap. Nem lenne jó irány ugyanankkor, ha csökkenne a gimnáziumok száma, ahogy az sem, hogy a középiskolákban az informatika részben anyagi okokra hivatkozva nem kap elég hangsúlyt. Pedig sok a tehetséges diák, akiknek a fejlesztésében sokat segíthetnek azok a képzések, amelyek az utóbbi időben a magánszférában elindultak.
Kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján válogatnak a jelentkezők között, Magyari Andrea elmondta: a felvételi procedúra komoly szakmai teszteket tartalmaz. Ezekkel nem csak a biztos alaptudást mérik, hanem a jelölt logikus gondolkodását is, ami legalább annyira számít, mint a szakmai alapok. A személyes interjún már azt is vizsgálják, hogy a jelentkező mennyire képes csapatban dolgozni, mennyire gyors és mennyire nagy a munkabírása.
Magyari is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy le kell számolni a nemekkel kapcsolatos előítéletekkel is. Úgy látja, a programozás, az informatika nem fiús szakma, számos női sikertörténetről lehet beszámolni.
Az SAP is dolgozik budapesti fejlesztő központjában magyar programozókkal, fejlesztőkkel. Faragó Attila fejlesztési vezető a már velük dolgozó szakemberek folyamatos teljesítményértékeléséről beszél. Mint mondja, vannak könnyebben, és nehezebben mérhető kritériumok.
Előbbihez tartoznak például a produktivitással összefüggő számok, vagy hogy megfelelő módon, minőségben és határidőre valósult-e meg az egyes alkalmazások kifejlesztése, leszállítása. Ennek keretében mérik pélkdául azt is, hogy mennyire igazolták tesztekkel a megoldást, illetve, hogy milyen volt az ügyfelek visszajelzése az adott applikáció kapcsán.
A nehezebben mérhető kritériumoknál figyelembe veszik az innovációhoz való hozzájárulást, azt, hogy a szakember mennyit fejlődött az SAP-nál elvárt design thinking módszertanban, továbbá hogy mennyire tud csapatban dolgozni. A rendszeres visszajelzést egyébként nemcsak a vezetőtől, hanem önértékelésként a fejlesztőtől is elvárják a cégnél.
A teljes cikket ide kattintva olvashatod!
