Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Interjú Hanula Barnával, a győri Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánjával.
A teljes interjú a linkre kattintva érhető el.
Térjünk át a felsőoktatás területére. A jövő mérnökeinek képzése gyökeres átalakuláson megy keresztül, és ez az átalakulási folyamat jelenleg is tart. Ön szerint, egyetemi oktatóként mivel lehet ma motiválni a fiatalokat, hogy a jövőben járműfejlesztő mérnökök legyenek?
Ez egy nagyon fontos kérdéskör. Nemrég jártam egy konferencián, ahol a KKK, azaz a képzési és kimeneti követelményeket fogalmazzák meg, amelyeket a jövő érdekében újra kell definiálni. A szinguláris tudás oktatása végre elindul a kompetenciák felé, és pontosan ez az, amit a fiatalok már régebben éreznek, mint ahogy az oktatás reagált rá. Az új generációk tudják, érzik, hogy nekik másra van szükségük az életben, és teljesen másként fogják a munkát végezni. Mondok egy példát. Mi a zárthelyin azon izgulunk, hogyan zárunk el különböző segédeszközöket a diákok elől, holott azt hiszem, fontosabb lenne ezeket megengedni, hiszen használatuk mellett sokkal komplexebb feladatokat tudnánk adni nekik, amelyeket ők is igényelnek. Nem lesz olyan munkahely, ahol a főnök úgy adja ki a munkát, hogy elzárja a segédeszközöket, hogy az minél lassabban menjen és tovább tartson. Ez nem életszerű. Vagyis ha bevonjuk a diákokat valós, gyakorlatias feladatokba, amelyek korszerű, mai dolgokról szólnak, és ezekhez megkapják azokat a segédeszközöket, amelyeket mi is használnánk a munkavégzés során, akkor hihetetlen teljesítményekre képesek. Ha pl. egy bonyolult szimulációs szoftvert próbálok oktatni 25 diáknak fél éven keresztül, valószínű, hogy a félév végén hárman átmennek a vizsgán, a többiek nem. Ha ugyanez a szoftver jó arra, hogy az ő Formula Student versenyautójuk gyorsabb legyen tőle, akkor három nap múlva fogják használni. Ennyi a különbség.
Ön Győrben tanít, itt található a világ legnagyobb motorgyára, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. Az Audi Hungaria legfőbb terméke a motor, de autógyártás is folyik a vállalatnál. Az egyetemen szerezhetnek-e ilyen irányú tudást, képzést a jelentkezők? Mi a fontosabb, akár az Audi számára is: motorfejlesztő mérnökök kerüljenek hozzá vagy olyanok, akik az autót, mint komplett rendszert látják, és ezzel szeretnének foglalkozni?
Mind a kettőre szükség van. Visszatérnék oda, hogy a felhasználónak is az a legfontosabb, hogy jó műszaki érzékkel és mérnöki gondolkodással megáldott mérnökök érkezzenek hozzá. Ezt érdemes összehasonlítani pl. a nyugat-európai egyetemi modellekkel. A bolognai rendszer adta lehetőségeket alig használtuk ki, így például azt sem, hogy a diák maga állíthassa össze a saját tantervét. Mert az okos diák nem tantárgyat választ, hanem tanárt. Ez egy jó belső minőségbiztosítási rendszer, mivel akinek huzamosabb ideje nem járnak az előadására, az valószínűleg nem jó. Meg kell cáfolnom azokat a hiedelmeket, hogy a diákok úgy választják a tárgyakat, hogy melyikből könnyű átmenni, mert ez nem így van. Ha úgy érzik, hogy valahol kapnak valami plusz tudást, odamennek, végigszenvedik és elvégzik a kurzust, motiváltak. Fontos lenne, hogy nagyobb mozgásteret építsünk be az oktatásba. Ezáltal a diákok nagyon rugalmasan reagálnak például olyan impulzusokra, hogy a környéken milyen munkahelyek vannak, ha ott keresnek embert, akkor inkább azt a szakot választják, vagy nem is kell szakot választani, csak felveszik azt a tárgyat, amire ott szükségük lehet. Erre egy Erasmusos diákom döbbentett rá, aki két félévet töltött Németországban ösztöndíjjal és egyszer felhívott, hogy most nem járműves órára jár, hanem repülőkkel kapcsolatos tantárgyakat hallgat, mert ott oktat a legjobb professzor. Az ő rendszerük ezt megengedi. Nálunk is ez lenne a kulcs, hogy ilyen kínálatot biztosítsunk. Ez sokkal jobban motiválja a tanárokat is. A szabad mozgás nagyon sokat jelentene.
Ennek a fajta oktatási szemléletváltásnak, átalakulási folyamatnak a hatása mennyire tapasztalható a Széchenyi Egyetem és az Audi Hungaria együttműködésében, a duális képzés védőernyője alatt?
Az, hogy egy ilyen minőségi igényekkel rendelkező vállalat, mint az Audi együttműködik velünk, predesztinál arra, hogy a lehető leggyorsabban reagáljunk. Folyamatosan adja azokat az impulzusokat, információkat, hogy lépjünk, hiszen gyakornokként maguk a mérnök hallgatók is látják, mit kell csinálniuk, és mit tanítunk mi az egyetemen. Tehát nemcsak impulzus kérdése, hiszen az bőven megvan, hanem a törvényi szabályozók kérdése is, mikor lépjük meg azt, hogy nem kizárjuk a mérnököket, hanem gyakorlatilag be is vonjuk őket aktívan a mérnökképzésbe. Hiszem, hogy csak egy gyakorló mérnöktől tud valaki megtanulni mérnökké válni.
Az egyetemek a kutatások bölcsői is szoktak lenni, Győrben is van egy fejlesztő központ. Mekkora az átjárás az egyetemi kutatások és az Audi Hungariánál működő kísérleti fejlesztőközpont között?
Konkrét témákat nem szeretnék megnevezni, de dinamikus, kétirányú információáramlás alakult ki, vagyis a motoros tanszék nagyon intenzíven dolgozik. Van akkora a csapat és olyan a struktúra, hogy kisebb csoportokban, egyénenként is tudunk törődni a diákokkal, legyen az évfolyamterv, tudományos diákköri munka, bármiféle konzultáció vagy a Formula Student valamelyik csapata. Hozzánk járnak, gyakornokként az Audi Hungariánál dolgoznak projekteken, és ezek túlnyomó részben olyan projektek, amelyeket az itteni motorfejlesztés ad megbízásba az egyetemnek. Kiemelném, hogy nagyon aktuális műszaki problémák megoldásáról szólnak olyan felszereléssel, amiből több a közelben sincs. A mi radiónuklid kopásvizsgáló rendszerünknek például ebben a formában kb. 800 kilométeres körzetben nincs párja. Úgy tudom, Németországban van a legközelebbi, Karlsruhe-ban. Ez például egy folyamatosan és jól kihasznált kutatási területünk.
A teljes interjú a linkre kattintva érhető el.
