Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
A szakemberek szerint ha hosszabb időt töltünk olyan országban, ahol azt a nyelvet beszélik, amit éppen tanulunk, pillanatok alatt ránk ragad a nyelv. Az egyetemisták tapasztalatai mást mutatnak.
Ha Franciaországban vagyunk, nap mint nap francia nyelvet hallunk, francia újságcímeket böngészünk és még a nap is franciául süt ránk, azaz teljesen belemerülünk a francia nyelvbe és kultúrába, akkor egy éven belül folyékonyan és jó kiejtéssel fogunk beszélni. Ez az elmélet, ami nem is hangzik rosszul. Ám a The Guardian cikke szerint ez sokszor kevés a nyelv elsajátításához.
A cikk írója egy brit diák, aki egy évet töltött Svájc francia részén, Genfben, franciatanulás céljából. A cikkben más, hasonló cipőben járó egyetemi hallgatók is megszólaltak. A diákok csalódottságról számoltak be.
Az volt a tapasztalatuk, hogy a valós célnyelvi környezetet megteremteni még így sem könnyű. Genfben például számos nemzetközi szervezetnek vannak irodái, így a közlekedési eszközökön meglehetősen gyakran hangzik fel angol szó.
Emellett a helyi lakosok jó része elég jól tud angolul. Így ha valaki tört franciasággal megszólítja őket, azonnal angolra váltanak puszta segítőkészségből. Sőt, a külföldinek látszó embereket az árusok rögvest angolul szólítják meg.
Az internet és a televízió sem segít. Hiszen egy számítógép segítségével bármikor olvashatunk híreket vagy nézhetünk filmeket az anyanyelvünkön. Otthoni barátainkkal az anyanyelvünkön csevegünk a közösségi oldalakon – és máris elfecséreltünk egy csomó időt, amit a francia nyelvre fordíthattunk volna.
Az egyetemek csereprogramjainak köszönhetően ma már meglehetősen nemzetközi összetételű egy-egy tanulócsoport az egyetemen. A hallgatók közös nyelve a legtöbbször az angol. Így ha valakinek éppen ez az anyanyelve, nem sok nyelvi fejlődésre számíthat.
A fentiek miatt a nyelvtanulás céljából külföldön tanuló hallgatók sokszor nincsenek is kitéve annyit a tanulandó nyelvnek, mint amennyi elegendő lenne ahhoz, hogy valóban jól megtanulják az ország nyelvét. Mit tehetnek a jobb eredmények elérése végett? A cikk írója tippekkel is szolgál.
A The Guardian cikke ezt ugyan nem mondja ki, de mi bátran hozzátehetjük: mindehhez kitartás, fegyelem és akaraterő kell, nem is kevés. Valóban nehéz megállni, hogy ahelyett, hogy anyanyelvünkön két perc alatt átfussuk a híreket, másfél órát töltsünk el egy célnyelvi híroldal címei között botladozva. Egyszerűbb a Google Translate hevenyészett fordításából kihámozni a lényeget, mint addig-addig próbálkozni önállóan, míg összeáll a kép. Pihentetőbb csetelni a barátainkkal, mint kiszenvedni magunkból három épkézláb mondatot egy szinte ismeretlen embernek.
De ne felejtsük el: ha tényleg meg akarunk tanulni egy másik nyelvet, megéri.
