Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Az X generáció számára még természetes a tiszteletadás, hagyják, hogy megmondják nekik, mit és hogyan csináljanak, az Y generáció tagjai, bár kívülről magabiztosnak tűnnek, tele vannak bizonytalansággal, félelemmel, míg a Z generáció életritmusa gyorsabb, talpraesettebbek, érzelmileg azonban gyakran fejletlenebbek és egocentrikusak. Minden nemzedéknek vannak erősségei és gyengeségei.
Hogy miért fontos ezekről tudni? Mert az oktatásunk még mindig a hagyományos poroszos modellre épül, miközben a fiatalok természete és igénye már régen megváltozott. Ha a tanárok, oktatók el akarják őket érni, változtatniuk kell szemléletükön és módszereiken - derült ki dr. Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense, szakpszichológus előadásából, melyet április 23-án a XIV. Felsőoktatási Média Konferencián tartott.
Dr. Mészáros Aranka elmondta: egy Z generációs konferenciasorozatot indítottak a Szent István Egyetemen, a következő előadás május 20-án, míg az utolsó: ötödik záró program júniusban lesz. A cél: ismertetni a hallgatók és oktatók bevonásával a generációs különbségeket.
Az új generációk rengeteg kihívást jelentenek az oktatóknak – hangsúlyozta az előadó. A felsőoktatásban még mindig a hagyományos poroszos oktatással dolgozunk, amely a biflázásra, a passzív hallgatásra épít, az új hallgatókat azonban ezzel már nem lehet elérni, mert más az igényük – mondta. Interaktivitást, sokszínűséget, vizualitás elemeket, nagy impulzusokat szeretnének az órákon, és gyakorlati, alkalmazható tudásra van szükségük.
Kiemelte: az új generációk azonnali visszajelzést szeretnének a munkájukra, és az oktatásban elvárják a korszerű infokommunikációs eszközök, népszerű alkalmazások használatát, nem tudnak passzív módon tanulni, és önállóságra, saját időbeosztásra van szükségük. Az X generációtól azonban nem várható el a felgyorsult életritmus, az azonban igen, hogy meghallgassák a fiatalok igényeit, és nyissanak feléjük. Ehhez pedig érdemes átlátni, melyik generációra mi jellemző.
A Veteránok az 1946 előtt születettek, akiknek egész életükben egy-két munkahelyük volt. Nagy tudást és gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel, és a személyes kapcsolattartás volt számukra fontos, a főnököt tisztelték, a céghez lojálisak voltak.
A Baby-boomerek az 1964-ig születettek, akiknek a kiszámíthatóság, a biztonság a lényeges és a stabil megélhetés. Tudatos karrierépítők, és fontos érték számukra a közösség. Tökéletességre törekednek, tisztelettudóak.
Az X generáció az 1979-ig születettekből áll. Ők már a multi világban dolgoztak, így ismerős számukra a túlterhelés. A szabályokat tartják, és a státusz, az anyagiak fontosak számukra. A hatalmat és tekintélyt általában tisztelik, csak indokolt esetben kérdőjelezik meg. A digitális világ akkor jelent meg, amikor ők fiatalok voltak, jól használják a technikai vívmányokat. Ők még hagyják, hogy megmondják nekik, mit és hogyan csináljanak, szem előtt tartják a céges szabályzatokat, jól érzik magukat a vállalat szervezetében. Ezzel együtt képesek újra és újra megújulni, és tartani a mai felgyorsult életritmust. Az X generáció most van a teljesítőképessége csúcsán, az ő tapasztalatuk, tudásuk, bölcsességük, munkafegyelmük és lojalitásuk olyan érték, amely a cégeket a legjobbak közé emelheti.
Az Y generáció a „pimasz” nemzedék. Ők az 1995-ig születettek. Bár több diplomájuk van, sokáig otthon élnek, nehezen szakadnak el szüleiktől, és előfordul, hogy nem akarnak felnőtté válni, mert érzelmi szinten nem elég fejlettek. Magabiztosnak tűnnek, de belül hihetetlen bizonytalanság van bennük. Viszont jó a problémamegoldó képességük, a technikai innovációkat gyorsan elfogadják, és szívesen megmutatnak minél többet magukból. Nyíltabbak az idősebbeknél és fejlett az individualitásuk. Jellemző rájuk a dinamizmus, a versengés, az eredményorientáltság, ugyanakkor az optimizmus és a konszenzusra való törekvés is. Nagy önbizalommal szállnak szembe a cégeknél kialakult, általuk változtatásra érdemes megkövült szabályokkal.
Z generáció a 2010-ig született fiatalságból áll. Ők már globális nemzedék, ugyanazt eszik, viselik, nézik, mint a világ bármely másik pontján kortársaik. Érzelmileg gyakran fejletlenek, egocentrikusak, narcisztikusak, ám talpraesettek, és nem aggódnak a jövőjük miatt. Számukra fontos az ingerekben gazdag környezet. A többi generációnál jobban képesek a megosztott figyelemre, ám a formalitásokat nem kedvelik. Innovatívak, kreatívak és az interaktív tartalmakat szívesen alkalmazzák. Szeretik a gyors feladatmegoldásokat, fel tudják dolgozni a hirtelen érkező, nagy mennyiségű információt, viszont untatja őket az idősebbek megfontoltsága. Igényük van a munkahelyeken a szabadságra és az önmegvalósításra, az innovatív, megkérdőjelező gondolatokra, szívesen építenek a nagyfokú önállóságot nyújtó, hitelességen alapuló, inspiratív vezetési stílusra.
Az előadó arra figyelmeztetett, hogy mindezek csak általánosságban megfigyelt jegyek és tulajdonságok, amelyekből nem szabad elhamarkodott ítéletet hoznunk. A másság lehet veszély, de építeni is lehet rá. A különböző generációk erősségeire érdemes alapozni, és a legfontosabb az együttműködés. Ennek feltételei a jó emberi kapcsolatok. Adjunk autonómiát a másiknak, de őrizzük meg a saját autonómiánkat is. Kommunikáljunk nyíltan, és kössünk megállapodásokat a sikeres együttműködéshez – tanácsolta zárásként a szakpszichológus.
