Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Lányok az informatikában címmel egész napos konferenciát és interaktív műhelybeszélgetést rendeznek április 24-én Salgótarjánban; közéleti személyek, tanárok, vezető magyarországi cégek sikeres női és férfi felsővezetői arról értekeznek, miként tudják népszerűsíteni az informatikus szakmát, különösen a lányok körében - jelentette be Biró Albert, a főszervező, az Informatika a Társadalomért Egyesület (infotér) felügyelőbizottságának elnöke április 23-án Budapesten sajtótájékoztatón.
Bíró Albert elmondta: a kerekasztal beszélgetésen létrejövő vitaanyagot átnyújtják a vállalati, kormányzati és akadémiai szféra vezetőinek, ezzel akarnak segíteni abban, mely pontokra érdemes figyelni infokommunikációs pályázatok kiírásánál, illetve bármilyen ágazati ösztönző rendszer megfogalmazásánál.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára üdvözölte a kezdeményezést különös tekintettel arra, hogy a 2014-es statisztikák szerint rendkívül kevés, 2385 diák végzett informatikai képzési területen, amelyből csupán 316 tanuló volt nő.
Hozzátette: a kormány megteremtette azt a lehetőséget, hogy az informatika, mint kulcskompetencia már a hatodik évfolyamosoknál – szabadidő terhére a negyedik évfolyamon is - megjelenjen az alaptantervben, ugyanakkor mindenképpen szükséges a módszertani szemléletváltás és a tanári továbbképzési csomag fejlesztése.
A helyettes államtitkár úgy vélte, a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a digitális kompetencia növelése, ehhez pedig a gyerekek infokommunikáció (ikt) iránti érdeklődésének felkeltése, amely a modern technológiával könnyebben elérhető.
Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke egy 2013 végén készült uniós felmérést ismertetett, amely alapján az Európai Unióban a nők mindössze 0,4 százaléka dolgozik az infokommunikációs szektorban. A tanulmány szerint ennek oka főként a kialakult női sztereotípiák, mint például az önbizalomhiány, vagy a tárgyalási képesség hiánya.
Az elnök úgy véli, hogy az adatok azért is megdöbbentőek, mert a jelentés rámutatott, hogy azon szervezetek esetében, amelyek több női vezetővel rendelkeznek, a tőkearányos jövedelmezőség 35 százalékkal, a részvényhozam pedig 34 százalékkal magasabb, mint más hasonló szervezeteknél.
Az eseményen Bánhegyi Zsófia, a T-Systems Magyarország marketing és kommunikációs igazgatója és Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója a többi között olyan eszközöket mutattak be, amelyek a lányokat arra ösztönzi, hogy jobban érdeklődjenek az ikt-szektor iránt. Így például gyakorlati- és tájékoztató programokat.
A felsővezetők szerint a nőket motiválhatja például az atipikus foglalkoztatási forma népszerűsítése és a bababarát irodák kialakítása is.