Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
A 2017-es trendek szerint ezek az elemek teljesen feleslegessé váltak.
Az önéletrajz majdnem mindenki számára igazi mumus. Mindannyian aggódunk azon, mi van, ha nem sikerült megírnunk tökéletesre, és egyáltalán nem kelti fel a kiválasztók figyelmét. Ha viszont folyamatosan visszajelzéseket és tanácsokat gyűjtünk a kollégáktól és szakértőktől, végül teljesen összezavarodunk, mielőtt az álláskeresés elkezdődne.
Végsősoron csupán egyetlen egy dolgot kell figyelembe vennünk, amikor önéletrajzot írunk, ez a dolog pedig nem más, mint az olvasó. Az olvasó nem egy gonosz jelentkezői nyomkövető rendszer (ATS), amely néhány algoritmus alapján a kukába dobja az önéletrajzunkat. Az olvasó valós, élő ember. A feladatunk pedig az, hogy könnyűvé tegyük számára annak megértését, hogy kik vagyunk, mit csinálunk és milyen teljesítményeket tudunk felmutatni.
Elisabeth Lions karriertanácsadó, a Recruiter szerzője az évek során 16 800 önéletrajzot olvasott el, nem számítva azokat, amelyekre csak rápillantott, és kidobta őket. Tapasztalataiból arra a következtetésre jutott, hogy ezt az 5 dolgot kell kitörölnünk az önéletrajzunkból:
Az esetek többségében a kiválasztók nem olvassák el az egész önéletrajzot. Rápillantanak a pozícióra, a cégekre, az alkalmazás dátumaira, majd továbblépnek. Ám ha az emberi szem különféle betűtípusokat lát egy oldalon, az zavaró hatást kelt. Bizonyos bekezdéseket újra kell olvasniuk azért, hogy megbizonyosodjanak afelől, megértették, amit írtunk. Ha szerencsénk van, ezt meg is teszik, ha nem, továbblépnek a következő jelöltre.
Minden kiválasztó akkor szeret referenciát kérni, ha már eldöntötte, hogy minket választ. A referenciák önéletrajzban való feltüntetése tehát igen korai lépés. Csupán annyit kell tennünk, hogy elküldjük az önéletrajzunkat és a kísérőlevelet, a többi még várhat.
Az egyik legfontosabb szabály: ha egy hatodik osztályos iskolás el tudja olvasni az önéletrajzunkat, és érti, mit dolgoztunk eddig, akkor egy, a szakmában nem jártas kiválasztó is érteni fogja. Fontos, hogy rövid és ütős felsorolásokban fogalmazzuk meg azt, milyen teljesítményeket értünk el eddig. Használjunk egyszerű formátumot feladataink és eredményeink gyors bemutatására, és ne feledjük: a bekezdés a barátunk.
Álláskeresésről van szó, tehát legyünk profik. Lions egyszer találkozott egy olyan álláskeresővel, akinek [email protected] ([email protected]) volt a címe. 15 év után is emlékszik erre, ami igen szomorú, tekintve, hogy csak az e-mail cím maradt meg az emlékezetében, nem maga a jelölt személye.
Fenti malőr elkerülése érdekében, amikor belevágunk az álláskeresésbe, akár hozzunk létre külön professzionális e-mail címet, például ami a nevünkből és egy általunk jól megjegyezhető számból áll, mondjuk [email protected] (a szám a diploma megszerzésének dátuma).
Az olvasónak halvány fogalma sincs arról, mit jelent például az, hogy „tigriscsapat”, vagy „sasprojekt”. Legyünk óvatosak ezekkel, és minden olyan kifejezést szórjunk ki az önéletrajzunkból, amelyek túlságosan szakzsargon-szerűek vagy bennfentesek, különös tekintettel a mozaikszavakra.
Különösen a high-tech vállalatok ismertek arról, hogy speciális nyelvet használnak, amit nem fordítanak le bárki más számára a cégen kívül. Lehet, hogy sokan zsigerből használják ezeket a kifejezéseket, a kiválasztók számára viszont időigényes és fárasztó lehet rájönni arra, mit takarhatnak ezek. A legtöbben nem is vesztegetik erre az idejüket, szimplán továbblépnek, azaz a kukában landol az önéletrajz.
Lions azt tanácsolja, hogy ha már 30 napja elküldted az önéletrajzodat, de nem érkezett rá válasz, gondold át, mi lehet a probléma. Rá kell érezned, mikor jött el az idő, hogy meghúzd a leírtakat, és frissítsd az önéletrajzodat.
