Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Sok probléma együttesen okozza az informatikai felsőoktatásban végzők alacsony számát, köztük például a bemeneti problémák, az elavult tananyag és a lemorzsolódás. A kormány 5,5 milliárdos projektet indított, amely 2020-ra oldaná meg a gondokat a tervek szerint, de az első lépések már mostantól tapasztalhatóak lesznek.
Ösztönözni szeretné a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők számát, ezért tavaly novemberben projektet indított (GINOP-3.1.1) a helyzet megoldása érdekében. A programról Kara Ákos, a infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára tartott hivatalos tájékoztató április 6-án, de a program részletei már az egy hónappal ezelőtti "Legyél te is informatikus" konferencián Solymár Károly helyettes államtitkártól is elhangzottak, amelyen a HWSW is részt vett.
Az informatikusképzés problémái közé tartozik Solymár összefoglalása szerint, hogy a munkaerőpiaci kereslet kielégítése nem megoldott, vagyis a felsőoktatásban végzők száma nincs arányban a piac elvárásaihoz képest. Emellett viszont magas a lemorzsolódási arány, amelyet részben pont az okoz, hogy a piac elszívja a tehetséges hallgatókat az oktatásból, másrészt azonban a tárgyak nehézsége és a tananyag elavultsága is problémát jelent. Továbbá bemeneti problémák is előfordulnak, például a pontszámok túl magasak. A középiskolában pedig a tanárok főleg digitális alapkompetenciákat adnak át a diákoknak, ami szükséges, de nem elégséges. A programozáshoz fontos alapismeretek viszont nagyrészt elmaradnak, úgy mint a problémamegoldás és a logika tanítása.
Adatokkal kifejezve 2001-2014 között felsőoktatásban az informatikai képzési területre jelentkezők abszolút száma 35 százalékkal 15 ezerről 10 ezerre csökkent. Ehhez hasonlóan csökkent azonban a felvettek száma is 38 százalékkal, méghozzá 8600-ról 5300-ra. Az összes felvételiző arányában az informatikára jelentkezők 6-8 százalékban vannak, ami stagnál az utóbbi években. Azoknak száma szintén magas, akik a felvételt követően mégsem fejezik be a képzést, "az egy évben felvettek közel felét teszik ki" - hangzott el a Legyél te is diplomás informatikus előadáson.
Egyik megoldásként az oktatási intézmények és az IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása merült fel a projekt keretei közt. Az általános cél az lenne, hogy munkaerő-piaci szempontból relevánsabb legyen azoknak a tudása, akik a képzést elvégzik. Ez lényegében három tevékenységen keresztül valósulna meg, melyek közül egyik a projektben megjelenő "oktatói pool" fogalom, amely a vendégoktatói rendszer kialakítását takarja. Már idén szeptembertől elindul a tervek szerint a rendszer, melynek keretében piacról jött oktatók is megjelennek a felsőoktatásban, ezért cserébe a résztvevő kis- és középvállalkozások támogatást kapnak.
Másik fontos elem a képzési csomagok kidolgozása az egyetemen tanítók és emellett a tanulók képzése céljából. "Még ebben a hónapban megkezdődnek azok, a munka világában elvárt, naprakész gyakorlati tudást biztosító képzések, amelyek egy-egy világszerte elterjedt, vezető informatikai megoldás átfogó ismeretét adják át a diákoknak díjmentesen – első körben az Oracle, a Microsoft és a Red Hat Linux területén." - írja erről az NFM közleménye.
Harmadikként pedig a gyakornoki programok kiterjesztése jelenik meg, amelyhez hallgatói ösztöndíj is fog társulni amellett, hogy a hallgatók valós gyakorlati projektekben vehetnek részt. A cél természetesen az lenne, hogy mindez úgy valósuljon meg az előzetes gyakorlattal ellentétben, hogy a hallgatók eközben nem hagyják ott a tanulmányaikat. A projekt keretei közt ehhez feltérképezik a szakértők a jó gyakorlatokat (például Audi, BME, National Instruments), és kidolgozzák mellé a módszertant, amellyel szeptembertől el tud indulni az új típusú gyakorlat.
Eddig 15 felsőoktatási intézmény kötött megállapodást a programban való részvételre a lebonyolító Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ), de még más informatikai képzést kínáló felsőoktatási intézmény számára is nyitott a lehetőség. Az eddigi résztvevők közt szerepel például a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem - tehát többek közt itt várható már ettől a hónaptól a plusz képzések, és szeptembertől a gyakornoki programok bevezetése.
Az informatikai szakmák elismertségének és népszerűségének növelése, illetve az IKT pályaorientáció további javítása is a tervek közé tartozik. Úgyhogy 2017 végétől országszerte több mint 400 rendezvényt, informatikai témájú szakköröket és táborokat szervez az NFM az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben. Ezek közt találhatóak majd például táborok, versenyek, roadshow, IKT önkéntes programok és mentorközpontok. Összességében a kommunikációs cél a lakosság 75 százalékának és a fiatalok 80 százalékának elérése. "A pályaorientációs tevékenység megerősítése érdekében az országban három helyszínen demonstrációs és élményközpontok jönnek létre, ahol az általános- és középiskolások számára szemléletes, interaktív kiállítások, foglalkozások teszik vonzóbbá az informatikus pályát." - teszi hozzá az NFM közleménye.
