Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Miért dönt minden évben több ezer egyetemista és főiskolás úgy, hogy csatlakozik valamelyik szakkollégiumhoz? Milyenek a mindennapok a szakkolikban, milyen közösség alakul ezekben a különleges intézményekben? Utánajártunk.
"Az egyetemen nem ritkák a százfős előadások, az oktatók ezért sokszor még arcról sem ismerik a hallgatókat. Itt viszont minden a közösségről, a szakmai fejlődésről, a tanulásról szól" - magyarázta az eduline-nak Czervan Andrea, a budapesti Mérei Ferenc Szakkollégium tagja, miért döntött egyetemistaként úgy, hogy szakkollégista lesz.
A sokak szerint hungarikumnak számító szakkollégiumi hálózat kiépülése az 1800-as évek végén indult el. Az első az ELTE névadója által alapított Eötvös Collegium volt, amelyet 1895-ben, a párizsi École normale supérieure mintájára hoztak létre (a szakkollégiumot - az egyetemmel ellentétben - nem Eötvös Loránd fizikusról, hanem az édesapjáról, Eötvös József jogászról-íróról nevezték el).
Néhány évtizeddel később, 1931-ben Szegeden is megalapították az első szakkollégiumot, míg a fővárosi Közgáz - a mai Budapesti Corvinus Egyetem - első szakkollégiuma, a Rajk László Szakkollégium 1970 óta működik, a rendszerváltás környékén több hasonló intézmény is létrejött, sőt az elmúlt években az egyházi fenntartásban lévő, valamint a roma hallgatókat segítő szakkollégiumi hálózathoz is egyre több intézmény csatlakozott.
Ma már több mint kilencven ilyen tehetséggondozó intézmény működik az országban, egy részük hivatalos szakkollégiumi minősítést is kapott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például tizenegy, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen öt, az Óbudai Egyetemen négy szakkollégium működik, de a vidéki tudományegyetemek hallgatói is több - a Debreceni Egyetemen például tíz, a Szegedi Tudományegyetemen öt, a Pécsi Tudományegyetemen tizenöt - szakkollégium közül választhatnak.
A szakkollégiumokban - kiegészítve az egyetemi-főiskolai oktatást - különböző szemináriumokat, előadásokat, konferenciákat, vitaesteket, beszélgetéseket, önképző kurzusokat, tehetséggondozó programokat, gyárlátogatásokat szerveznek a kiemelkedően teljesítő hallgatóknak, akik jellemzően bekapcsolódnak a tudományos diákkörök munkájába is. A tanulmányi program mindenhol más és más.
Az Óbudai Egyetem Jánossy Ferenc Szakkollégiumának kurzusait például többnyire az egyetem oktatói tartják, az általuk oktatott-kutatott témák egy-egy vetületébe adnak betekintést, emellett - többek között - „közgazdasági, ipari kutatási környezetben dolgozó meghívott közgazdászok és mérnökök tartanak előadásokat, a szakma nagy öregjei pedig vitaesteken mutatják be szakmai területük jelenlegi helyzetét, múltbéli fejlődését” - ad ízelítőt a szakmai programokból a szakkollégium.
A négy ELTE-kar hallgatóit fogadó Eötvös Collegium hallgatói és oktatói műhelyekben dolgoznak, ezek szervezik és koordinálják a szemináriumokat, a tutori órákat és a szakmai előadásokat, segítik a szakkollégisták tudományos munkáját, míg a BME Energetikai Szakkollégiuma elsősorban heti rendszerességű előadásokkal és üzemlátogatásokkal, nemzetközi konferenciák szervezésével, felkészítő konzultációkkal egészíti az egyetemi oktatást.
Szakkolisnak lenni ennél azonban jóval többet jelent. Az eduline-nak nyilatkozó egyetemisták szerint a több száz fős évfolyamokkal ellentétben a szakkollégiumokban jól működő közösségek alakulnak ki - több intézmény hallgatói minden nyáron együtt nyaralnak, máshol kirándulásokat, ünnepeket, bulikat is szerveznek.
A szakkollégiumok egy része ráadásul saját lakrészt is működtet, ez pedig jó megoldás lehet azoknak, akik amellett, hogy szívesen vennének részt tehetséggondozó programokban, kollégiumban szeretnének lakni a diploma megszerzéséig.
Ahogy a szakmai program, úgy a felvételi is mindenhol más és más. A legtöbb intézményben csupán egy beszélgetést szerveznek a szakkollégium munkája iránt érdeklődő hallgatókkal, máshol azonban komoly felvételi procedúrán kell átesniük az egyetemistáknak. A Corvinus Rajk László Szakkollégiumba jelentkezőknek például első körben egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyben olyan kérdésekre is válaszolniuk kell, mint „Kire lennél mérges, ha elütne egy önvezető autó?”, „Csalhatok adót, ha munkahelyeket teremtek?” vagy „Mi állítja meg a Google-t?”, majd a jelentkezőket egy személyes beszélgetésre is behívják.
Az Eötvös Collegiumba jelentkezőknek - az intézmény tájékoztatója szerint - tárgyi tudásukon kívül logikai, megfigyelő- és vitakészségüket is meg kell mutatniuk, a szakmai vizsgák után a jelenlegi kollégisták általános témájú beszélgetéseken ismerkednek meg a felvételizőkkel.
„Megéri” - válaszolták egybehangzóan a jelenlegi és volt szakkollégisták, amikor az eduline újságírója arról faggatta őket, az egyetemi-főiskolai órák mellett hogyan fér bele az idejükbe a plusz szakmai-tanulmányi munka. Czervan Andrea, a Mérei-szakkollégium tagja azt mondja, náluk a hallgatók ajánlanak oktatókat, a szakkollégisták szervezik meg az előadásokat, így valóban aktív szereplői az intézménynek, ráadásul műhelyek is működnek, amelyeknek a munkájába bekapcsolódva elmélyülnek egy-egy témában.
Az önéletrajzban is jól mutatnak a szakkollégiumi stúdiumok, ezek ugyanis azt jelzik a munkaadóknak, hogy a pályázó „extra” szakmai ismeretekkel is rendelkezik, kiemelkedő teljesítményű és tehetséges. De ennél fontosabb a szakkoliban kiépített kapcsolati háló, amely - egész egyszerűen - megfizethetetlen.
Olvass tovább!
Négy egyetemmel köt duális képzési megállapodást a Coca-Cola HBC Magyarország
Melyik a jobb: az Europass vagy amerikai típusú önéletrajz?
400 ezer forintot nyerhettek egy pályázattal: főiskolások jelentkezhetnek
