Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Egyszerre mutat lesújtó és biztató képet a magyar cégek digitális felkészültsége. Bár a 28 tagállam között a huszonhatodik helyet foglaljuk el az Unióban, az elmúlt évek növekedése meglepően nagy. A kisvállalati szektoron most kezd meglátszani a technológiai forradalom.
Egyszerre mutat lesújtó és biztató képet a magyar cégek digitális felkészültsége. Bár a 28 tagállam között a huszonhatodik helyet foglaljuk el az Unióban, az elmúlt évek növekedése meglepően nagy. A kisvállalati szektoron most kezd meglátszani a technológiai forradalom.
A Digital Agenda adataiból az derül ki, Magyarországon 100 vállalkozásból 64 használ saját weboldalt, ugyanez az EU-ban 75 százalék. A szélessávú internethasználat esetében ez az arány 87 és 93, az integrált belső folyamatok, vállalatirányítási rendszerek használata 14 és 34. Egyedül az e-kereskedelemből származó forgalomban érjük el az átlagot. A 2015-ös felmérés szerint a kis- és közepes vállalatok 54 százaléka használ valamilyen felhőszolgáltatást.
És bár ebből összesen 10 százalék döntött a fizetős megoldás mellett, ugyanez az érték három évvel ezelőtt nulla volt, mesélte Vass Gábor, a Microsoft kkv-üzletágának vezetője az Üzletrésznek.
A fizetős csomagok egyetlen hátránya is potom összeg – havonta néhány ezer forint –, így tulajdonképpen a cégek kisvállalati áron kapnak nagyvállalati szintű informatikát.
„A legtöbb kisvállalkozás akkor gondolkozik el a havi díjon, amikor valamilyen fájdalomponthoz ér a munkájában. Ha például elavul a céges infrastruktúra, dönteni kell, mi éri meg jobban: megújítani a szervereket több százezer forintért, vagy ráfordítani akár csak négyezer forintot havonta – mondja Vass Gábor. – De ilyen lehet az is, ha épp szezonálisan az átlag sokszorosa a forgalom, például a webshopoknál a karácsonyi időszakban, vagy egy virágboltnál a gyakori névnapokon.
Az is elég motiváció lehet a váltásra, ha a cégvezetők elunják, hogy a terepen dolgozó kollégáknak vissza kell érniük a gép elé lezárni egy üzletet, ahelyett, hogy azt könnyedén elintéznék a tárgyalás alatt. Amikor az üzleti döntéshozók elkezdenek számolni, és látják, hogy havonta négy ebéd áráért minden eszközükön ott a teljes dokumentumkezelés, hogy vidéki utakat spórolnak meg a Skype for Business használatával, hogy a teljes céges levelezést elérik a tableteiken, és kiszámolják, minderre mennyit költöttek eddig, általában már nagyon könnyű a váltás.”
Azt pedig végképp könnyen belátják a cégek, mi a különbség a pincében két lerúgható lakattal őrzött szerver, illetve a NATO-minősített harci eszközöknek is bevehetetlen adatközponti tárolás között, folytatja az üzletágvezető. Aki profit választ, fizet ugyan, de biztonságból bajnok színvonalat kap, utóvégre a telefonunkra sem mi építjük a rádióadót, a vizet sem puszta kézzel vezetjük be a telkünkön. Oka van annak, ha bevált szolgáltatóra bízzuk a szakmunkát.
Megszokhattuk, hogy a digitális újítások a technológiaintenzív és a médiakörnyéki vállalatokat érik el a leghamarabb. De azt is, hogy az innováció gyorsan szivárog, és előbb-utóbb mindegy lesz, hogy egy újítás autószereléssel, fehérnemű-értékesítéssel vagy lángossütéssel foglalkozó cég ügymenetét segíti. „Három dolgot érdemes minden vállalkozásnak megvizsgálnia, mielőtt úgy dönt, hogy a felhőszolgáltatást választja – mondja Vass Gábor. – Szerezhet-e ezzel több ügyfelet, tudja-e így csökkenteni a költségeit,
illetve beáll-e a minőségi változás magában a cég működésében.”
Vass Gábor elmesél egy példát egy magyarországi építési vállalkozóról, akinek rengeteg alkalmazott munkása külföldön dolgozott különböző projekteken: 127 embert foglalkoztató 10 európai projektje bérét naponta kellett kiszámláznia. A bevett gyakorlat szerint ez úgy történt, hogy a telephelyvezetők egyenként beküldték a központba a napi nyilvántartást, ahol az adminisztrátor Excel táblázatba gyűjtötte a számokat, majd e-mailen küldte el a főnöknek, aki este, munkaidő után bajlódhatott egy gigafájllal.
Ezt a munkamenetet a felhőben tárolt szoftver azzal váltja ki, hogy valamennyi munkavezető párhuzamosan beírja az adatát a cellájába, ezeket a szoftver automatikusan összesíti, a vezető pedig megnézheti ezt a telefonján valós időben, akár délután négykor a gyerekeivel strandolva. Ez pedig
minőségi ugrást hozott az életébe.
Egy másik döntéshozót a testre szabott biztonság győzte meg. Korábban egy nagyvállalatnál a saját szemével látta, hogy azért bocsátottak el valakit a beszerzési osztályról, mert harmadik félnek továbbított néhány bejövő ajánlatot. Ő akkor döntött a felhő mellett, amikor megtudta, hogy
havi négy dollárért vásárolhat olyan szolgáltatást, ahol ő határozza meg és szabja testre,
mi legyen az e-mailje státusza (jelen esetben csak olvasható, de nem továbbítható). Hiszen a cége legnagyobb értéke az előállított szellemi érték, amit korábban legfeljebb sokkal drágább szolgáltatással tudott volna megvédeni. De kezdetben és jó ideig a komoly garanciákat és biztonsági beállításokat csak az engedhette meg magának, akinek volt pénze robosztus informatikai rendszerre. Vagyis újfent a nagyvállalatok.
Vass Gábor rámutat, érdekes, hogy a piac két széle – a multik és a lakossági felhasználók – előbb indult el, mint a középen álló kisvállalati szektor. „Mára eljutottunk oda, hogy nem tudok olyan cégtípust, cégméretet, iparágat említeni a péktől az ügyvédi irodáig, hogy ne olajozná meg az ügyvitelét a fizetős felhőmegoldás. Még az agráriumban is életszerűvé lehet tenni, ismerünk rá példát, bár nem Magyarországról. Az a tehenészgazda, aki ismeri a párzási időszak ideális pillanatait, az inszeminációval akár 90 százalékkal tudja növelni a megtermékenyítés esélyeit. De hogyan tud ebben segíteni a technológia? Megfigyelték, hogy amikor a tenyészbika termékeny, sokkal többet lép egy perc alatt. Ezért lépésszámlálót tesznek a lábukra – fitneszórával közlekednek a marhák –, és amikor elindul a toporgás, kezdődhet a fedeztetés. Az alkalmazáson át rengeteg gazda adata kerül a felhőbe. Itt jóval több strukturálatlan adat rendszereződik, óriási a mintavétel, de nagyon gyorsan tisztul a tudás. Így könnyíti meg az előrejelzést. Nem kell tehát kapát-kaszát eldobni, amikor a bika szupertermékeny állapotba kerül, lehet vele kalkulálni időben.
Mindez szervereken sokkal lassabban és bizonytalanabb kimenettel működne. Az így megspórolt időről nem is beszélve.”
Már belépett a munkaerőpiacra az ipszilon generáció. Mivel ők megszokták az azonnali feltöltést, túlságosan el is kényelmesedtek benne, nem lehet kapacitáshatárokkal szembesíteni őket, tehát kardinális feltétel a biztonság, ami újabb érv a felhőszolgáltatás mellett. „A távmunka is egyre elterjedtebb, egyre fontosabb – véli Vass Gábor. –
Ennek a legtöbb ipszilon nagy híve, bár sajnos Magyarországon a tipikus kkv még nem értette meg az előnyeit.
A többség lógásnak tekinti. A saját friss felmérésünk azt mutatja, ma még a cégvezetők és a nem is szenior munkavállalók kétharmada úgy gondolja, jól dolgozni igazán csak bentről lehet. Természetesen ez nem vonatkozhat ugyanúgy a gyártócégekre, mint az irodai munkára, de például a nagy autógyárakban már gyakorlat, hogy ha egy szaki elakad egy műszaki probléma miatt, a műhelyben a falra kivetülő Skype-hívásban az indiai fejlesztő pontosan meg tudja neki mondani, mi a megoldás.Ami pedig nagyvállalatoknál működik, idő kérdése, és leszivárog a kisvállalati szektorba.”
- mondja az üzletágvezető. Amibe fölösleges beruházni, azt használni kell. Az Airbnb, a Spotify, az Uber tulajdon nélkül lettek piacvezetők és modellrobbantók. Észre kell venni, ez a trend. Kár, hogy a magyar attitűdben olyan erős a birtoklási vágy. Hiszen a használatalapú gazdaság a garancia arra, hogy ami tegnap egyedül a nagy cégeké volt, ma elérhető a kicsiknek is.
Olvass tovább!
Ne csak a pénze legyen biztonságban, vigyázzon adataira is
4 gyors spórolási tipp cégvezetőknek
A vállalkozások digitális helyzetének javításáért indul program
