Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Napjaink magyar munkaerőpiacán egyre meghatározóbb szerephez jutnak az Y-generáció képviselői. Az 1980 és 1996 között született korosztálynak azonban koránt sincs könnyű dolga az elhelyezkedéssel, a karrierterveik megvalósításával.
Más módszereket követnek, másképp kommunikálnak, és sok mindent másként gondolnak a hivatástudatról, szakmáról, ami sokszor értetlenséget, konfliktusokat szül az olyan munkahelyeken, ahol náluk idősebb, tapasztaltabb kollégák is dolgoznak.
Országos, online felmérésben vizsgálta a Frissdiplomás Kft., hogy munkavállalás szempontjából mi foglalkoztatja legjobban az Y-generáció tagjait, és milyen szempontokat mérlegelnek, amikor döntenek a jövőjükről. A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok legnagyobb félelme, hogy el fognak-e tudni helyezkedni, illetve képesek-e olyan munkát szerezni, amely lehetőséget ad nekik a szakmai fejlődésre, illetve a saját sikerek elérésére.
A 20 - 36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskoláikat a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében már jelentősen kisebb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást. Míg a friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, addig például a 3-5 éves munkatapasztalatot szerzők közül már csupán 9 százalék ilyen borúlátó.
Inkább azt az állást preferálják, ahol folyamatosan képezhetik magukat és ezzel párhuzamosan az eredményeiket is elismerik. Utóbbi esetében a kutatás is megerősítette azt a tényt, hogy az 1980 után születettek folyamatosan igénylik a visszacsatolást, a dicséretet az elvégzett feladat után. Ez hozzájárul náluk ahhoz, hogy motiváltak és elkötelezettek maradjanak. Ugyanakkor a szóbeli támogatás, a gyors előrelépési lehetőség biztosítása természetesen csak részben elégeti ki az elvárásaikat.
A válaszadók közel fele legalábbis ezt jelölte meg az egyik fő érvként, amikor az állás elfogadását mérlegeli. Konkrét összegekre nem tettek utalást a kutatóknak, de azt a megkérdezettek harmada fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fix munkaidő egyenlő fix bér elvet kevésbé tartják vonzónak. Ez alapján egyértelműnek látszik, hogy a magas fizetéssel járó rugalmas beosztások sokkal kedveltebbek ebben a korosztályban.
A tapasztalatok szerint a tanulók nincsenek tisztában azzal, hogy mit fognak kezdeni a szakmájukkal, hol tudnak elhelyezkedni, hol találhatnak munkát, és mit is fognak csinálni, amikor végeznek tanulmányaikkal és kilépnek a munkaerőpiacra. Sokan már az életrajz írásnál elakadtak. Ezért is van nagy szükség a karriernapokra, műszaki és informatikai területre készülők esetében a gyárlátogatásokra, hogy legyen rálátásuk a fiataloknak a karrierlehetőségeikre.
Az egyik legnagyobb félreértés, ami a köztudatban él, hogy köszönőviszonyban sincs a fiatalok fizetésbeli elképzelése a valósággal. A kutatásból az derült ki, hogy diákoknak, akiknek még semmilyen munkatapasztalata nincs, valóban elrugaszkodott vágyálmaik vannak. Az 1-2 éve dolgozó fiatalok viszont már 15-20 százalékkal alacsonyabb fizetést jelölnek meg célként, tehát sokkal reálisabban látják a lehetőségeiket.
Szintén valótlan sztereotípia, hogy külföldre vágynak a fiatalok. Sokkal fontosabb számukra, hogy lehetőségeket kapjanak, szakértőkké válhassanak, és még a vezetői pozíciók is csak keveseknek szerepel a céljaik között.
