Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Jó nyelvtudással kapkodnak a cégek a frissdiplomások iránt, a munkák jellege pedig sokkal összetettebb a call centeres ügyfélszolgálatoknál. Egy kis betekintés ebbe a világba. A Next Generation Shared Services Day című budapesti rendezvényen jártunk.
Közel 100 cég, 40 ezer munkavállaló, bruttó 400 ezer forintos átlagbér, 6 ezer új munkahely az utóbbi két évben. Néhány számadat a dinamikusan növekvő magyarországi shared service center szektorból.
Ami mindenesetre bizonyos: a munkalehetőségeket kínáló vállalatok köre folyamatosan újabb és újabb ssc-kkel bővül. Akárcsak a szektorban dolgozók száma. Jelenleg közel 40 ezer munkavállaló dolgozik a Magyarországon található, közel 100 üzleti szolgáltató központ valamelyikében. És ez a szám folyamatosan növekszik. (A felsorolásba azok a cégek is beleszámítanak, akiknek ugyan nem főprofilja, hogy üzleti szolgáltató központként működjön, de van ilyen részlege, tevékenysége.)
”Csak a legutóbbi két évben közel 6 ezer (egészen pontosan 5900) új munkahelyet teremtett a szektor Magyarországon, miközben - ugyancsak a témával összefüggésben - 20 feletti sikeres projektet teljesítettünk” - mondta el Kiss Tünde, a HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency = Nemzeti Befektetési Ügynökség) igazgatója. Beszámolójából az is kiderült: tavaly csatlakozott új belépőként a hazai üzleti szolgáltató központok palettájához például a Pactera, az Eaton, a Systemax, az UNHCR és a Mylan. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy az ssc-k a fővároson túli régiókban is fellendítik a munkavállalást, a karrierépítési esélyeket. Az IT Services Hungary Kft. 4300 fős csapata országszerte több - például a vállalat budapesti központja mellett szegedi, debreceni és pécsi - szolgáltató központjaiban is végzi a mindennapi munkát. Az IBM 3 ezer főnyi ssc-se pedig a főváros mellett a cég székesfehérvári irodájában is helyet kap.
Bár a még mindig jellemző tévhiteknek köszönhetően az üzleti szolgáltató központok munkatársait sokan legfeljebb nyelvet beszélő call-centereseknek tartják, ez a nézőpont némileg módosult. Ezt már Balázsik Péter, az SSC Heroes Hungary alapítója jegyzi meg, azt is hozzátéve: ez azért is lenne képtelenség, mert szimplán ügyfélszolgálatos feladatok elvégzéséért még magabiztos nyelvtudás esetén se fizetnék ki a nagyvállalatok a hazai álláspiacon kifejezetten kiemelkedőnek számító béreket.
A másik fő érv pedig, ami miatt igenis megéri a pályakezdő/pár év munkatapasztalattal rendelkező fiatalnak az ssc-k világában lehorgonyozni, az épp az, hogy nem is kell majd hosszasan lehorgonyoznia. Az üzleti szolgáltató központok ugyanis lehetővé teszik, hogy az ambiciózusabb munkavállalók ne ragadjanak bele egy-egy megszokott pozícióba, hanem lépkedjenek előre a ranglétrán. ”Az ssc-k átlag bruttó havi bére jelenleg 390 ezer forint körül alakul. Itt egy-másfél évente folyamatosan van mód az előrelépésre. Ráadásul további előny, hogy kezdő karrier-szinteken lévő emberek a nyelvtudásuk révén olyan nemzetközi projektekbe vonódhatnak be, amelyekhez szokványos körülmények között sokkal több időre, munkatapasztalatra lenne szükségük”- teszi hozzá. További trend az is, hogy egyre specifikusabbak a munkáltatói elvárások: így egyre több IT-s, logisztikai vagy épp HR-es tudással rendelkező ssc-s kollégára lesz szükség a szektorban.
Az ”ssc-k hőseinek” megtalálásakor pedig továbbra is a megfelelő nyelvtudással felvértezett jelöltek felkutatása bizonyul a legnagyobb kihívásnak. Nemrégiben például dánul/spanyolul beszélőket volt olyan nehéz találni, mint tűt a szénakazalban. De legalább ekkora kihívás az angol mellett a többi skandináv (svéd, finn, norvég) nyelv valamelyikét is magas szinten beszélő pályázóra bukkanni. ”Tapasztalataink szerint a megfelelő jelöltek megtalálása legalább 49 nap, de több is lehet” - mondta Balázsik Péter.
Ha ez még nem elég kihívás: az sem mindegy, milyen eszközökkel toborozzuk a javarészt Y, - és Z - generációs jelölteket, hogy a keresés tényleg célt érjen. Mert 100 fő közül általában csak 1-2 alkalmas jelölt marad talpon a folyamat végére. ”Ha egy álláshirdetést 100 pályázó tekint meg, abból nem egész egyharmaduk jut el addig, hogy jelentkezzen is rá. A teszteket aztán 17-18 százalékuk tölti ki. Majd kb. 10-11% - ot hívnak be az állásinterjúra, hogy aztán végül az 1-2% - nyi, valóban legjobb nyerje el az állást”- tette hozzá Kelliar Zsolt, a GWS HUB ügyvezető igazgatója.
Mindenesetre be lehet vetni pár trükköt a legjobbak bevonzására. Nagyon felértékelődött például a munkáltatói márkaépítés, vagy a kreatív videók szerepe a toborzásban. ”Tudomásul kell venni, hogy a legkeresettebb ssc-sek ma már munkahelyet is úgy választanak, mint ahogy bevásárlóközpontot vagy kedvenc hipermarketet. Ha ismerik, tetszik nekik, szeretik és bizalmuk van felé, akkor élnek az együttműködés lehetőségével, a cég ajánlatával - ha pedig nem, akkor nem”- állítja Kelliar. A kreatív - vagy egyáltalán bármilyen videót – magába foglaló álláshirdetésre viszont legalább 12%-kal többen kapják fel a fejüket. És az átlagosnál legalább 34% - kal többen is jelentkeznek rá.
Számos kihívást rejthet magában a multinacionális környezetben a különféle generációhoz tartozók közös munkavégzése is. Míg a karrierjüket annak idején stabil, kiszámítható életpályákkal tervező, a munkáltatók iránti lojalitást mindenek elé helyező X-generációsok sokszor élhetnek át szemléletmódbeli különbségeket a pályájukat tudatosabban tervező, a digitális megoldásokat életvitel-szerűen fogyasztó Y-generációsokkal. Ráadásul az Y-okat követő Z-k még az elődeikhez képest is sokkal mélyebbre merülhetnek a digitális világban.
"A legjobb módszer a generációk eredményes közös munkájához, ha tudatosan nem emeljük egyik generációt se a másik elé a reflektorfénybe. Rengeteget segít, ha tréningeken, játékos formában ismertetjük meg velük a többiek jellegzetességeit" - mondta el Nagy Andrea, a Parrish & Crawler International tanácsadócég alapítója.
