Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Hiába a sok kütyü, még mindig egy alapvetően analóg világban élünk, a rengeteg digitális eszközt egyelőre nem igazán építettük be a mindennapi életmenetünkbe. De közben egyre inkább érezzük, hogy megéri: a világ legnagyobb technológiai bemutatója, a Las Vegasban zajló CES nyitóelőadásán nemcsak az idei év legfontosabb trendjeit vázolták fel, hanem az is kiderült, mi is az a kulcselem, amelynek köszönhetően a gépek könnyedén lekörözik majd az emberi tudást és tapasztalatot.
Az elmúlt évtizedekkel ellentétben ma már nem az a kérdés, mire képes a technológia, hanem hogy minek van értelme – ezzel a gondolattal nyitotta meg a világ legnagyobb technológiai bemutatójaként jegyzett CES 2016-ot Shawn DuBravac, a fogyasztói elektronikai cégeket tömörítő szervezet, a CTA kutatási és gazdasági igazgatója. A tavaly négy fontos trendről beszélő szakember most három olyan dolgot emelt ki, ami idén komolyan befolyásolja majd a technológiai fejlődését.
DuBravac szerint a tavaly általa is emlegetett szenzorizáció új szintre lép: mozgásérzékelő például már a tíz évvel ezelőtt bemutatott Nintendo Wii játékkonzolban is és a hasonló korú első iPhone-ban is volt, az előbbiben a játék irányítására, utóbbiban pedig bizonyos alkalmazások vezérlésére lehetett használni. Most azonban már ugyanez az érzékelő folyamatosan mérhet egy babamonitorban, ahogy folyamatosan mér a fitneszkarpántban és az okosóránkban is. A szenzorok tehát egyre inkább kilépnek egy-egy használati kontextusból, és folyamatosan monitorozzák életünket.
A fejlettebb szenzorok másik jellegzetessége, hogy az általuk kinyert adatokat mind gyakrabban fogják a gépek kombinálni. DuBravac szerint erre jó példa a Whirlpool idei CES-en debütáló mosogatógépe: az ilyen készülékek által szokásosan mért dolgok – víznyomás, edények koszossága stb. – mellett ez a háztartási gép képes kapcsolatba lépni a házban egyébként lévő okostermosztáttal vagy riasztórendszerrel, és ha akarjuk, csak akkor indítja el a zajos mosogatást, amikor a társeszközök érzékelőitől megtudja, hogy senki nincs otthon.
A CES nyitóelőadásán elhangzott második fontos trend az aggregált tanulás. Ha megnézzük az emberi beszédet szöveggé alakító technológia fejlődését, DuBravac szerint azt találjuk, hogy 1995-ben gyakorlatilag 100 százalékos hibaaránnyal dolgoztak a gépek: valamit leírtak abból, amit mondtunk, de a szövegre alig-alig lehetett ráismerni. Az átlagos hibázási arány (angol nyelven) 2013-ra 23 százalékosra csökkent, ma pedig mindössze 5 százalékos. És ami a legérdekesebb: ez nem annak köszönhető, hogy két évtized alatt megtanultak rendes programokat írni a szakemberek, hanem annak, hogy a beszédfelismerő gépek már csapatban dolgoznak.
Ha például kimondod a Hódmezővásárhely kifejezést, amiből a gép “hó mező várás tej” formulát írja le, majd ezt kijavítod Hódmezővásárhellyé, akkor néhány ilyen átjavítás után a szoftver megtanulja, hogy az adott hangsorhoz a Hódmezővásárhely szöveg tartozik, és ezt fogja leírni. Ezzel már jól jártál, de a technológia még nem fejlődött. Ha azonban a beszédfeldolgozó program nemcsak magának teszi el ezt az információt, hanem – anonimizált módon – a központi szerver is megkapja azt, akkor 100 ilyen félrehallás-kijavítás aktus után nemcsak a te eszközöd fogja tudni “kihallani” a Hódmezővásárhely kifejezést, hanem a világon mindegyik gép, amelyen ugyanaz a hangfeldolgozó program van telepítve.
Ez a trend fontos tényező az önvezető autók elterjedéséhez is: ha találkozol egy balesetveszélyes közlekedési helyzettel, abból maximum te tanulhatsz; ha azonban egy önvezető (vagy legalábbis: internethez kapcsolódó) autó találja magát szembe egy szituációval, akkor az abból származó adatokból az egész rendszer tanulni fog, azaz az összes többi hasonló rendszerű autó. Így aztán a milliószámra rendszerbe kapcsolt gépek nagyon gyorsan sokkal tapasztaltabbak lesznek, mint amennyire egy ember sok évtized alatt lehet.
A CES nyitóelőadásán elhangzó példák óhatatlanul is eszünkbe juttatták a “kollektív tudat(talan)” fogalmát – amivel kapcsolatban a humán és természettudomány is leginkább csak találgat, a gépek esetében viszont a szemünk előtt fejlődik ki a technológiai jelenség.
Shawn DuBravac szerint az idei évet még egy fontos trend határozza majd meg: az évek óta meglévő, de még mindig újszülött fázisban leledző technológiák most már beérnek. A szakember ide sorolta például a viselhető kütyüket (egyre kevésbé kell bárkinek is bemutatni, mi értelme van egy okosórának), talán kissé optimistán a 4K-s tévéket (amelyek értelmét szerintünk még egyáltalán nem olyan könnyű belátni, no és legfontosabbként a virtuális valóságot (VR).
Ez utóbbira egyébként éppen a CES is szolgál példával: a VR-szemüvegét évek óta fejlesztgető, egy ideje már a Facebook tulajdonában álló Oculus a Las Vegas-i technológiai szakkiállítás alkalmából jelentette be, hogy szerdától veszik fel az előrendeléseket a szemüvegre. (Pár hónapon belül pedig hasonlóra készül a PlayStation VR-en dolgozó Sony is.) Bár a virtuális valóság a következő 1-3 évben valószínűleg csak a játékosok és a techrajongók számára lesz érdekes, de szinte biztos, hogy az okostelefonokhoz hasonlóan mindenkit beszippant majd. Virtuális kézfogás, otthonunkban ülve részt venni egy tanórán, új világ, új élet? Amit még most elképzelni sem tudunk, hamarosan megvalósulhat.
