Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Azonosítatlan gép a légtérben… számtalan akciófilmben hallottuk már a következő mondatokat. A történet általában a haza megmentésével vagy légi csatával folytatódik, és szó sem esik többet a veszélyt észlelő légiforgalmi irányítóról. Pedig ő az, aki az adatokat figyelve folyamatosan őrködik a gépen ülő emberek biztonságáért.
Valaki építőkockákat pakolgat, Hirling Zsolt a repülőgép óriásokat forgatja és „pakolja” három D – ben Magyarország légterében nap, mint nap. A világ és Európa-bajnok, olimpikon sportolóból lett légiforgalmi irányító életében a kihívások és az izgalmak a versenyek híján sem hiányoznak. A különbség annyi, hogy nem a vízen, hanem egy hightech számítógépes teremben kell megoldania a váratlan helyzeteket. Zsolt, aki 2014-ben szerezte meg a szakszolgálati engedélyét, bepillantást engedett a mindennapjaiba, és megmutatta, mit is csinál, aki a repülőgépek karmestere
Aki már életében egyszer feltévedt a flightradar oldalra, annak van valamennyi képe arról, hogy mennyire forgalmas felettünk a légi sztráda. Hogy mégis mennyi repülő halad át a magyar irányítók felügyelete alatt egy nap alatt? 2015. július 26-án például 3644 repülőgépet kezeltek a hazai szakemberek a központból.
Mit is jelent a kezelés?
"A légtér egy láthatatlan, lebegő dobozt, amelyben elrendezzük a gépeket jellegük és engedélyezett magasságuk alapján” – mondja Hirling Zsolt. A repülők között azonban „picit” nagyobb a kötelező követési távolság, mint az autók között, így ezek elrendezése sokszor egy sakkjátszmára emlékeztet. Két gép között ugyanis nem lehet kisebb a távolság függőlegesen 300 méternél, vízszintesen pedig 9265 méternél.
Magyarországot függőlegesen nagyjából két egyenlő szektorra osztja a Duna, melyet további öt-ötre lehet bontani vízszintesen. Összesen tehát 10 szektor működhet egyszerre. Az, hogy adott időben éppen mennyit nyitnak meg a légiközlekedés számára az a forgalomtól függ. Novemberi látogatásunkkor a teremben körkörösen elhelyezkedő munkaállomásokon végignézve az ősz egy kicsit nyugodtabb, nagyobb a mozgástér a forgalom megosztására. „Ilyenkor valóban kisebb a leterheltség, nyári időszakban van a csúcs. Akkor előfordult már, hogy a maximális 10 szektorból 9 ment, ami egy időben közel 100 gép kezelését jelenti” – erősíti meg Zsolt. Annak érdekében, hogy minden zökkenőmentesen és biztonságosan menjen, két emberre van szükség egy szektorhoz: a végrehajtó irányítóra, aki beszél a gépekkel, és utasításokat ad nekik illetve a tervező irányítóra, aki a szektorok között tartja a kapcsolatot, telefonon egyeztet a többi irányítói körzettel, megtervezi az útvonalat. A cél, hogy zavartalanul és minél gyorsabban érjen mindenki célba. Mennyire kell megosztani a figyelmet? –kérdezzük Zsolttól: "Folyamatosan nyomon kell követnem, hogy ki milyen magasan van, ki hova repül, ki keresztezheti a másik útját. Átlagban 15-20 gépet figyelek egyszerre, de volt olyan nap a nyáron, hogy 26-27-re is figyelnem kellett, mert nem tudtunk új szektorokat nyitni.”
A modern berendezések segítségével az irányító központban minden információ rendelkezésre áll, hogy a leggyorsabb és a legrövidebb úton célba érhessenek a járatok. A világszínvonalú rendszer és program segítségével pontosan követni lehet a gépek mozgását a magyar légtérbe lépéstől annak elhagyásáig. Amint a gép bejelentkezik, az irányító innentől átveszi a kormányzást: Látlak, és vállalom a felelősséget érted.
A kulcs a folyamatos koncentráció és figyelem. „Ismerjük a gépek sebességét, a magasságát, a süllyedésének és emelkedésének mértékét továbbá a környezeti adottságokat az indulási és érkezési pont között (szél, csapadék, hőmérséklet stb.). A radarképek segítségével az irányítók úgy választják ki a repülési magasságot és irányt, hogy az minél kedvezőbb legyen, így ettől a pilóta csak kényszerhelyzetben térhet el” – tudjuk meg Zsolttól. Mi a kényszerhelyzet? „Nem kell egyből az akciófilmek jeleneteire asszociálni. Akkor kell beavatkozni, ha például jön egy zivatar, amin a gép nem tud átrepülni, vagy rosszul lesz egy utas. Első a biztonság”- világosít fel minket a távolkörzeti irányításért felelős szakember. Nem lehet a földről befolyásolni a gépeket, de minden utasítás kulcsfontosságú a célba éréshez. Elég, ha az Emirates légitársaság New Yorkból Dubajba tartó járatára gondolunk, akik a magyar román határról fordultak vissza egy utas rosszulléte miatt. A légiforgalmi irányítás, ezen belül éppen Zsolt feladata volt az, hogy a lehető legrövidebb útvonalon jutassa el őket Bécsbe.
A repülők nagyon nagy sebességgel közlekednek, így ha nem elég éber egy irányító, akkor kevés idő marad a korrigálásra. „Itt nincs fék, hogy megállítsd az eseményeket”. Határozott utasításokat kell adni a pilótának, ha szükséges A, B, C terveket előkészíteni a biztonságos célba érés érdekében. Betört a szélvédő? Nem tud átrepülni a gép a viharzónán? Meghibásodást észlelet a pilóta? Minden helyzetet meg kell oldani! „Valóban nagy a felelősség és a stressz. Nem lehet hibázni, de éppen ez az, amiért ez a hivatás álomszerű. A képzés azonban felkészít arra, ami rád vár. Emellett pedig a munkakörülmények ideálisak, a kollégák jók, és a világ legjobb munkáját csinálom, ráadásul még a fizetés is arányos a felelősséggel" – osztja meg a tudatosan erre a pályára készülő egykori sportoló. Az irányítók között van egykori orgonaművész, tanár, tájépítő mérnök, sőt stewardess is, így a kiválasztás sikere elsősorban a képességeken és a kitartáson múlik, nem a szakmai tapasztalaton.
Ha valaki felteszi a kérdést, hogy celebbé vagy légiforgalmi irányítóvá válni vagányabb dolog, rögtön rávágnám, hogy az utóbbi. Zsolt hozzáállása és szavai megerősíti ezt bennem. Ő, aki a sport révén számos aranyérem boldog tulajdonosa, a világ legtermészetesebb dolgaként mondja, hogy légiforgalmi irányítónak lenni álomszerű.
Jelenleg körülbelül 200-an dolgoznak ezen a területen (torony, közel és távolkörzeti irányító) a HungaroControlnál, de még akad hely a legjobbak között. Ehhez egy komoly kiválasztási folyamaton kell megfelelni, de akik bekerülnek, egy komoly presztizsű és akár életre szóló perspektívát kapnak. Az anyagi juttatások európai szintűek. Ráadásul az irányítás mellett tudományos munkát is végezhetsz, be lehet kerülni különböző rendszerfejlesztéssel foglalkozó projektekbe és külföldi meetingek során a szakmai fejlődésre is van lehetőség.
A kiválasztás több lépcsős folyamat, amire nem igazán lehet készülni, hiszen elsősorban készségeket és képességeket (rövid távú memóriát, a számmemóriát, a döntési képességet, a térlátást, monotónia és stressztűrést) vizsgálnak. Az angol nyelvtudás a kiválasztás és a munkavégzés szempontjából is fontos, ezen lehet fejleszteni, a többi adottság kérdése. Ha a FEAST teszt sikerül, azt követően hatósági egészségügyi alkalmassági és pszichológiai vizsgálatra kerül sor. A kiválasztást egy 2 éves képzés követi, melyből 15 hónap elmélet és szimulátor, ezt követi a 9 hónapos munkahelyi gyakorlati képzés. „Ezer felett volt a jelentkezők száma, amiből 12-en kezdhettük a tanfolyamot. A szakszolgálati engedélyt hatan szereztük meg. Az oktatás felkészít a munkára és a mindennapokra, az élet azonban mindig izgalmasabb.”