Oldalunkon cookie-kat használunk, hogy még jobban Rád szabhassuk tartalmainkat, karrierlehetőségeinket. Részleteket itt olvashatsz.
Erre a 6 dologra figyelj, amikor a HR-es kérdéseire válaszolsz az interjún.
„Meséljen arról az idődszakról, amikor…” – mindannyian megkaphatjuk ezt a feladatot. Az álláskeresőnek érdekfeszítő történetet kell elmondania, amikor arra kéri a HR-es, hogy osszon meg vele egy történetet az eredményeiről, sikereiről és kudarcairól, vagy csak szimplán önmagáról. A sikeres történetalapú válasz mindig ebből a hat összetevőből kell hogy álljon:
Milyen mondanivalója van a történetednek? Akármi is legyen a pontos válasz, mindig alkalmazhatónak kell lennie ahhoz az álláshoz, amire éppen jelentkeztél. Ha megkérdezik tőled, milyen erősek írásban a kommunikációs készségeid, de arra hozol példát, ami a beszélt kommunikációs képességeidet demonstrálja, a történetednek semmi értelme sincs. Tegyük fel, hogy egy marketing kommunikációs pozícióra jelentkezel. Amikor felteszik neked az előbbi kérdést, arról kell beszélned, milyen sok sikeres reklámszlogent írtál az ügyfelek számára, mennyire sikeres volt az általad írt tartalom az adott cég honlapján, és hány PR-cikket írtál bizonyos magazinokba.
Egy teljes interjúfolyamat során a jelentkezőknek érdemes az úgynevezett STAR (szituáció /situation/, feladat /task/, akció /action/, eredmény /result/) formátumot használniuk, amikor elmesélnek egy történetet. A szituáció és a feladat a történetnek a 20%-át tegye ki, az akció a 60%-át, a maradék 20% pedig szóljon az eredményről. A történetmesélés közben vigyázzunk arra, hogy ne vesszünk el a részletekben, ne meséljük el az összes háttérinformációt, mert ezzel elvonjuk a hallgatók figyelmét a fontosabb részletekről. Az eredmény akkor is fontos, ha az esetnek negatív következménye lett – amennyiben pozitív következtetéseket tudunk levonni belőle.
Ha egy jelölt sikeresen megválaszolt egy interjúkérdést egy jól felépített történettel, számos dolog történhet. Például az interjúztató elmosolyodik, megköszöni a választ. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a történet kimerítően választ adott a kérdésére. Azonban előfordulhat az is, hogy az interjúztató úgynevezett follow-up, vagyis nyomkövető kérdéseket tesz fel, mint például „Az rendben van, hogy a cég x összeget megtakarított emiatt, de ön mit tanult ebből a tapasztalatból?”. Ha az interjúztató továbbra is kíváncsi marad, az annyit jelent, hogy megnyertük az érdeklődését.
Egy jó történet több képességet is felfed rólad, mint amire az interjúztató rákérdezett. A történetednek átfogó betekintést kell adnia a viselkedésedbe és a személyiségedbe, ezért élj inkább gyakorlati példákkal, mintsem hogy elméleti (például: „szerintem az emberek…” felütésű), általános válaszokat adj az interjúztató kérdésére.
Elmeséled, hogy az adománygyűjtés során x-szer többet sikerült gyűjtened, mint az előző évben. Ez nagyszerű eredmény, de ha mindezt monoton hangnemben adod elő, akkor hiányt keltesz a kérdezőben. Amikor a történetedet meséled, mindig keltsd fel az interjúztató figyelmét: használj érdekes fordulatokat, csempéssz egy kis izgalmat a történetedbe.
Csak akkor tudod hatásosan elmondani a történetedet, ha teljesen megértetted, mit várnak el tőled, ha megkapod az adott pozíciót. Tudd, hogy milyen készségekre van szükség az adott álláshoz, és erre a tudásra alapozva építsd fel a történetedet. Tartsd szem előtt, hogy nem minden kérdésre tudsz pozitív példával válaszolni, mert néha az interjúztató épp a negatív következményekre kíváncsi. Arra is emlékezz, hogy egy egyszerű sztori számos kompetenciádat fedheti fel. Végül ne feledd, egy jó sztori maradandó nyomot hagyhat a HR-esben, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy téged válasszanak a jelentkezők közül.
Olvass tovább!
Álláskeresés kreatív hirdetéssel
Melyik a jobb: az Europass vagy amerikai típusú önéletrajz?
Megkérdezték, mi a bérigényem, mit mondjak?
